facebook

Személyes fejlesztés

Coaching és Gestalt-terápia
Pintér Zoltán

CoachingA coaching divatos szó lett. Ennek legjobb jele, hogy nem csak a szó játékos alkalmazása válik egyre népszerűbbé (baráti beszélgetésekről gyakran hallom például, hogy  „megkócsoltuk egymást”, kötetlenebb segítő beszélgetésekre pedig a „kócsolóztunk egyet” kifejezéssel is találkoztam már), hanem mintha jelentése is változatos lenne. Sokféleképpen használjuk ezt a szót, melynek magyarra fordítása elakadt és az eredeti angol válik saját kultúránk részévé.
Ezért fontosnak tartom elmondani, hogy számomra mit jelent a coaching, mi a különbség a coaching és a terápia között, mikor és hogyan dolgozom egyikkel vagy másikkal.

A coachingról röviden

Maga a szó a sportból származik, így jelentése is erősen kapcsolódik hozzá. Ahogy a sportban edző segít abban, hogy a versenyző jobb teljesítményt érjen el, eredményesebbé váljon, úgy az üzleti életben a coach szerepe, hogy támogassa ügyfelét hatékonyságában, eredményességében, probléma-megoldásában. Mindezt az ügyfél meglévő erőforrásainak kibontakoztatásával. A coach nem tanácsadó vagy mentor, aki megmondja, hogy az ügyfélnek mit kell tenni. Úgy támogat, olyan módszereket használ, hogy az ügyfél – más néven coachee – a saját megoldását találja meg. Ezáltal nem csak egy problémát tud jobban megoldani életében, hanem a problémamegoldó képessége is erősödik.
Vegyünk egy leegyszerűsített példát. Valaki a következő kérdésben szeretne segítséget kapni: „Mit nézzek meg ma este a moziban?” Erre egy mentor saját tapasztalatát, tudását osztaná meg, ezzel próbálná támogatni a legjobb film kiválasztását. A coach kérdésekkel, a verbálisan és nem verbálisan „kimondott” válaszokra való odafigyeléssel, strukturálással segíti ügyfelét, hogy megtalálja a számára legideálisabbat. Könnyen lehet, hogy a tudatosítás közben a cél is megváltozik. Moziból például színház, sport vagy alvás lesz.
A példa természetesen leegyszerűsített, de talán jól illusztrálja a megközelítés lényegét. A „problémagazda” olyan figyelmet, tükröt, perspektívákat kap, amelyek segítségével közelebb jut ahhoz a megoldáshoz, ami leginkább az övé. Ennek folyamata pedig általában rendkívül energizáló, feltöltő.
A coaching során nem foglalkozunk a személyiség mélyebb rétegeivel. Céltudatosan, jövő-orientáltan dolgozunk együtt azon, hogy ügyfelünk a meglévő eszköztárával a legjobbat hozza ki az adott helyzetből.
A coaching szó az üzleti életben terjedt el. Később nyílt ki az általános életvezetés felé, így vált egyre népszerűbbé az  ún. life coaching. Ennek során az imént bemutatott megközelítéssel fókuszálunk az ügyfél életének legkülönbözőbb területeire.

Mi a különbség a coaching és a terápia között?

Coaching Gestalt terápiaGyakran kérdezik tőlem, mi a különbség a coaching és a terápia között.
Ezt is egy sportból vett hasonlattal illusztrálom a legszívesebben.
Amikor egy csapat megkapja következő ellenfelét egy kupasorozatban, akkor van mondjuk két hetük, hogy felkészüljenek. Ekkor nem lehet arra fókuszálni, hogy ki milyen technikával rúgja a labdát, vagy hogyan kell fejelni, de még új játékosokat sem igazolhatnak. A csapat erejének tudatosítása, taktikai megbeszélések, formációk begyakorlása azonban sokat segíthet. Ez hasonló ahhoz, amit coachingban csinálunk. A terápia közelebb áll ahhoz, amivel hosszú távon igyekeznek erősíteni a csapatot. A játékosok összetételének újrastrukturálása, eddig fel nem fedezett erőforrások kibontakoztatása, új stratégiák kidolgozása vagy akár visszatérés az alapokhoz. Egyéni szinten, de valami hasonló történik a terápiában.
Számomra tehát leginkább az a különbség, hogy más helyzetekre alkalmas egyik és a másik.
Mindkettőnek megvan a maga szerepe és célja.
A coaching során, ahol fontos a minél gyorsabb eredmény, a meglévő mintázatok, erőforrások legjobb működtetését célozzuk meg. Ez határozza meg a coaching folyamat jellegét és az alkalmazott módszertanokat.
Terápia során nem csak a meglévő eszköztárat „mozgósítjuk”, hanem igyekszünk tudatossá, élővé, szabaddá tenni azokat a részeinket is, melyek jelenleg elnyomottak, tompábbak, vagy a Gestalt nyelvén szólva „nem birtokoltak”. Ezek „visszaszerzésével” teljesebbé válunk, új belső lehetőségek nyílnak meg számunkra.
Ebből következően a terápiás folyamat általában jóval hosszabb időtartamú, mint a coaching. Témája nagyon sokféle lehet, az olyanoktól kezdve, amelyeket könnyebben fel szoktunk vállalni a mai kultúránkban (például önértékelési nehézségek, izgulós természet bizonyos helyzetekben, fejfájás), az olyanokig, amelyek általában tabu témák (evés zavarok, depresszió, kényszerek, függőségek, stb.). Coaching keretében ezekkel a területekkel nem foglalkozunk.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a coaching során nem jelennek meg azok a mintázatok, amelyek terápiás keretben formálhatók. A coachnak azonban ilyenkor mérlegelni kell, hogy mi az, amit az adott időkeretben és adott viszonyrendszerben megfelelően lehet kezelni. Ugyanúgy, mint ahogy a terapeutának is ismernie kell határait, látnia kell, hogy milyen elakadással tud ő foglalkozni, és mihez kell más szakértő segítségét kérnie.

Néhány gyakori tévhit a terápiákrólCoaching Gestalt terápia

Coachingról szóló honlapokon gyakran olvasom a különbségtételnél azt, hogy a terápia a múltra és a problémákra koncentrál. Arra, ami hibás és nem működik jól az emberben és eközben a terapeuta igyekszik minél „sterilebb” személy lenni, aki a lehető legkevesebbet mutatja magából.
Nagy bánatomra ma is sokan használják ezeket a definíciókat a terápia leírására, pedig nagyon sok irányzat bontakozott már ki, amelyek egészen mást vallanak. Ma ugyanúgy van megoldás-orientált terápia, mint megoldás-orientált coaching, vagy jelen és jövő fókuszú terápiák, a múltra való kiemelt figyelem helyett. Számomra, akihez legközelebb a Gestalt megközelítés áll, nehéz is volt leírni azokat a szavakat pár sorral feljebb, hogy „mi a hibás” vagy „nem működő” az emberben. Én azt gondolom, hogy sokszor a betegség a legegészségesebb dolog azok közül, amit az ember akkor és ott tenni tud. Nem véletlenül nevezték a rómaiak a szenvedés bölcsességének a betegséget. Több terápiás irányzat, ma már onnan közelít, hogy a korábban hibásnak nevezett megküzdési mód ugyanolyan fontos része volt valamikor a növekedésünknek, mint az evés. Ezért szóhasználatukban és szemléletmódjukban sem problémaként, hanem jelenségként kezelik őket.
Ma már az sem igaz minden esetben, hogy a terapeuta egy olyan szakértő, aki lehetőség szerint minél kevesebbet mutat meg magából a folyamat során. Bár ezt a sztereotípiát számos filmes ábrázolás tovább erősíti, a segítő kapcsolat jellege sokat változott az elmúlt évtizedekben. Ennek a folyamatnak szimbolikus eseménye volt Carl Rogers, a humanisztikus pszichológia egyik alapítója és Martin Buber filozófus beszélgetése, amelynek során az utóbbi azt a nézetét fejtette ki, miszerint lelki fejlődés csak két ember valódi találkozásából jöhet létre. Ezt nevezte ő „én-te kapcsolatnak”. Véleménye szerint ennek lehetőségét erősen rontja a terapeuta és kliens szerep, valamint a folyamat köré épülő adminisztratív keretek. Rogers is úgy vélte, hogy a nyíltság az egyik legfontosabb tényezője a fejlődésnek, de úgy gondolta, hogy a jó terapeuta képes meghaladni saját szerepét és tud hitelesen jelen lenni a kapcsolatban.
Az ő beszélgetésük jól mutatja, hogy milyen irányba fejlődik a terapeuta-kliens viszonyrendszer. Ma már sok megközelítés képviseli a terapeuta „élő” jelenlétét és a két fél közötti autentikus kapcsolat meghatározó erejét.

Milyen módszertannal dolgozom és mi az a Gestalt-terápia?

ZOLI-2014-KÉP IMG_2096Számomra alapszabály, hogy nem a klienst kell a módszertanhoz illeszteni, hanem a módszertant a klienshez. Ebből következően, ha a beszélgetés során azt látjuk (közösen az ügyféllel), hogy coaching támogatná őt a legjobban, akkor ennek megfelelően indulunk el. Ha úgy látjuk, hogy a terápiás folyamat adná a legtöbbet, akkor úgy dolgozunk tovább. Időnként természetesen folyamat közben is váltunk, ha arra van szükség.
Bár életem során többféle megközelítés is nagyon sokat adott, a Gestalt áll hozzám a legközelebb. Korábban coachként használtam elsősorban, majd a Norvég Gestalt Intézet (Norsk Gestaltinstitutt AS) Gestalt-terapeuta képzésének elvégzése óta Gestalt-terápiákat tartok.
Mi az a Gestalt? Nekem elsősorban egy nagyon élő megközelítés. Mitől lesz valami élő coachingban vagy terápiában?
Számomra attól, hogy
– erősen jelenorientált, itt-és-most központú.
– integráltan közelít a test – elme – érzések hármasához.
– a két fél közötti kapcsolatot is tanulási lehetőségként kezeli más emberi kapcsolódásokhoz.
– nem ragad bele analizálásokba, hanem segít az életet élvezhetőbbé, gazdagabbá, kreatívabbá tenni.
A Gestalt szemléletet talán jól szimbolizálja Joseph Zinker – egyik kedvenc Gestalt szerzőm – hitvallása. Creative Process in Gestalt Therapy (Kreatív Folyamat a Gestalt Terápiában) című művében írja: „Gyakran mondom diákjaimnak: úgy nézz egy emberre, ahogy a naplementét vagy egy hegyet néznél. Örömmel fogadd be, amit látsz. Fogadd be úgy, ahogy VAN. Hiszen ezt tennéd a naplemente vagy a hegy esetében is. Nem mondanád, hogy „a naplementének lilábbnak kéne lennie.” Vagy „a hegy lehetne egy kicsit magasabb”. Csak néznéd csodálattal. Ugyanígy egy ember esetében. Nem úgy nézem, hogy „a bőre lehetne egy kicsit rózsaszínűbb” vagy „a haját vágathatta volna rövidebbre”. Az ember VAN.”
EAGT CertificateHa a Gestalt megközelítésről többet szeretnél megtudni, érdemes eljönnöd önismereti tréningünkre.

Ha időpontot szeretnél egyeztetni személyes beszélgetéshez, az alábbi elérhetőségek segítségével teheted meg:

Pintér Zoltán
Tel.: 06-20-359-2970

e-mail: zoltan.pinter07@gmail.com