facebook

Mindennapi torzításaink – Bevezetés

Az 5 leggyakoribb kognitív hiba, amit mindannyian elkövetünk

lifelearning kommunikációNap mint nap megszámlálhatatlanul sok inger ér bennünket. A színek, szagok, dallamok, ismerős és ismeretlen emberek, történések, mondatok, érzések és érzelmek meg nem szűnő kavalkádjában mégis képesek vagyunk jobbára gond nélkül megoldani mindennapi feladatainkat. Az agyunk ugyanis megszűri az információkat az alapján, hogy mi az, ami számunkra fontos, hasznos, vagy érdekes, és kiszelektálja azokat, melyek érdektelenek. Így később, amikor emlékeznünk kell egy fontos eseményre, vagy lépéseket kell tennünk bizonyos ügyekben, a már megszűrt információinkra támaszkodva tudjuk meghozni a helyes döntést.

Azonban nincs olyan rendszer, amely mindig tökéletes működne! Főleg nem, ha az emberi természetről van szó. Nincs mindig időnk arra, hogy minden fontos információt beszerezzünk, vagy épp arra, hogy ezek alapján tökéletesen megbecsüljük a várható történések valószínűségét! Sőt, vannak olyan helyzetek, ahol a minél gyorsabb döntés a leghasznosabb. Gondoljunk csak arra, hogy épp megtámadni készül minket egy vérszomjas oroszlán, ha ilyenkor a menekülés helyett inkább azon töprengünk, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy csak játszani akar velünk, valószínűleg nem fogunk jól járni.

önismeretA közgazdaságtanban járatosaknak bizonyára nem újdonság, hogy még ezen az elsőre logikus és kiszámíthatónak tűnő tudományterületnek is számolni kell az emberi tényezővel, vagyis az irracionalitással.
Amos Nathan Tversky és Daniel Kahneman pszichológus kutatók a közgazdaságtanban jól ismert irracionális döntéseket vizsgálva gyűjtötték össze azokat a mindennapi torzításokat (heurisztikákat), amelyek szinte már általánosnak tekinthetőek, hiszen a sokan, és gyakran elkövetik őket.

Sorozatunkban bemutatjuk, hogy melyek is azok a gondolkodási hibák, amelyeket mindannyian elkövetünk, akár napi szinten is:

1.rész – Reprezentativitás heurisztikája – ,,Pedig ennek így kellene lennie!”
2. részHozzáférhetőség heurisztikája – ,,Akkor hiszem, ha gyakran látom!”
3.részVisszatekintő torzítás – ,,Már előre lehetett tudni…”
4.részTúlzott bizonyosság saját ítéleteinkben – ,,Jobban vezetek, mint az átlag!”
5.részSzimulációs heurisztika – ,,Mi lett volna ha…”

Kérdések, amelyek segíthetnek önmagad fejlesztésében:

– Mennyire tartod racionális lénynek az embert?
– Mennyire látod saját mindennapos döntéseidet racionálisnak vagy érzelmi alapúnak?
– Emlékszel olyan esetekre, amikor utólag észrevetted, hogy valószínűleg valamilyen torzítás történt saját észlelésedben?

Sorozatunk további fejezeteit itt találod.

LifeLearning – Tanulj velünk az életről hétről-hétre

 

Mindennapi torzításaink – 1.rész

Az 5 leggyakoribb kognitív hiba, amit mindannyian elkövetünk

1. rész – Reprezentativitás heurisztikája – ,,Pedig ennek így kellene lennie!”

önismeretTversky és Kahneman pszichológus kutatók szerint a gyors és hatékony tájékozódás az életben megkövetel bizonyos egyszerűsített információfeldolgozási technikákat. Ezek többnyire segítik a gyors és kielégítően pontos ítéletalkotást, némely helyzetben azonban tévútra vezetnek. Lássuk melyek a leggyakoribb torzításaink!

Az egyetemre 4-szer annyi bölcsészhallgató jár, mint amennyien számítástechnikát tanulnak.
Péter az egyetem hallgatói közül véletlenszerűen kiválasztott diák. Intelligens, de nem kreatív. Szereti a rendet, az érthető és világos rendszereket, amelyben minden részlet a helyén van. Írásbeli munkái inkább unalmasak és mechanikusak. Szívesen verseng, egyébként pedig kerüli a társakkal való kapcsolatokat, találkozásokat. Kicsit egocentrikus, nem együtt érző, ugyanakkor fejlett morális érzékkel rendelkezik.

Mit tanul Péter? Számítástechnikát vagy bölcsészetet?

önismeretHa azt válaszoltad, hogy számítástechnikát, akkor Te is a reprezentativitási heurisztika csapdájába estél. Akkor, amikor ezt a heurisztikát alkalmazzuk, hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni az előzetes valószínűségeket, ebben az esetben azt, hogy négyszer több a bölcsész, mint az informatikus, így sokkal valószínűbb, hogy Péter is bölcsész lesz. Csakhogy a felsorolt tulajdonságok, olyannyira beleillenek az informatikusokról kialakult sztereotípiáinkba, hogy ez felülírja a racionális gondolatainkat.

Tehát hajlamosak vagyunk néha aszerint dönteni, hogy hogyan ,,kellene lennie”, ahelyett, hogy hogyan van valójában!

 Kérdések, amelyek segíthetnek önmagad fejlesztésében:

– Felismered magadban az „ennek így kellene lennie!” jelenséget?
– Milyen esetekre emlékszel, amikor ez történt?
– Milyen előnyei és hátrányai lehetnek ennek a Te életedben?

Sorozatunk további részeit itt találod.

LifeLearning – Tanulj velünk az életről hétről-hétre

 

 

 

Mindennapi torzításaink – 2.rész

Az 5 leggyakoribb kognitív hiba, amit mindannyian elkövetünk

2. rész: A hozzáférhetőség heurisztikája – ,,Akkor hiszem, ha gyakran látom!”

önismeret LifeLearningMit tippelsz, évente kb. hány utasszállító repülőgép szerencsétlenség történik a világon?

Kb. 15, 45, vagy 65?

Azok tippeltek jól, akik a 15-re fogadtak!
Kevésnek tűnik? Hiszen a TV-ben olyan gyakran hallani ilyen-olyan szerencsétlenségekről, ráadásul számtalan száll fel nap mint nap!
Az elmúlt 10 év átlaga alapján mégis kb. 15 repülőgéppel történt katasztrófa egy év alatt az egész világon. Akik elhibázták, azok se csüggedjenek, hiszen legalább megtapasztalhatták a hozzáférhetőségi heurisztika működését. Ennek a torzításnak az a hajlamunk adja az alapját, hogy a könnyen eszünkbe jutó eseményeket gyakoribbnak véljük. A legtöbben pl. aránytalanul magasnak képzelik a katasztrófák, balesetek okozta halálesetek gyakoriságát, a kevésbé szíven ütő cukorbetegség, vagy szívbetegség által okozott elhalálozással szemben, csupán azért, mert a drámai eseményekről sokkal többször számolnak be a hírekben, így könnyebben eszünkbe jutnak.

önismeretDe nem csak a katasztrófák esetén vagyunk hajlamosak a könnyebb hozzáférhetőség alapján túlbecsülni az események gyakoriságát. Így van ez bármivel, amit már korábban megtapasztaltunk, vagy ami érdekesebb, elképzelhetőbb számunkra.

Kérdések, amelyek segíthetnek önmagad fejlesztésében:

– Ha figyeled a híreket, mit gondolsz, milyen eseményeknél lehet a legerősebb a hozzáférhetőség heurisztikája?
– Ha a munkahelyedre gondolsz, ott mi az, ami torzíthatja az észlelésedet? Előfordult már, hogy egy társosztályon dolgozó kollégáddal beszélgetve egész más színben tűnt fel ugyanaz a kérdés.
– Mit gondolsz, mit tehetsz azért, hogy a hozzáférhetőség heurisztikája ne befolyásolja negatívan életedet?

Sorozatunk további részeit itt találod.

LifeLearning – Tanulj velünk az életről hétről-hétre

 

 

Mindennapi torzításaink – 3.rész

Az 5 leggyakoribb kognitív hiba, amit mindannyian elkövetünk

3. rész: Visszatekintő torzítás: ,,Már előre lehetett tudni…”

önismeretBizonyára sokan ismerik azt az érzést, amikor elújságolnak ismerősüknek egy hírt, mire ő úgy reagál, mintha meg se lepnék a történtek, és biztosít minket arról, hogy ő már az elejétől fogva sejtette, hogy mi lesz ebből… Természetesen lehetséges, hogy az ismerősünk csak nagyzolni szeretne előttünk, de gyakran megesik, hogy a visszatekintő torzítás áll a mindentudó kijelentések mögött.

A visszatekintő torzítás ugyanis az a tendencia, amikor a már megtörtént dolgokra úgy tekintünk, mintha az nem is történhetett volna másképpen. Ha megtudjuk egy esemény következményeit, azt gondoljuk, azt előre is ki lehetett volna találni, ezért a „mindig is lehetett tudni” hatásnak is nevezik. Ez történik pl. akkor, amikor értesülünk arról. hogy ismerőseink elváltak: elkezdjük sorolni az erre utaló prognosztikus jegyeket, és azt bizonygatjuk, ennek csakis így kellett történnie. Ha azonban előre kellett volna jelezni, hogy mi fog történni a kapcsolatukkal, egyáltalán nem lettünk volna ilyen biztosak az adott esemény bekövetkezésében.

önismeretA múltban átélt bizonytalanságot tehát elfelejtjük, így a torzítás csak erősödik az idő előrehaladtával, hiszen egyre inkább elhalványul annak az emléke, hogyan is gondolkodtunk eredetileg a témával kapcsolatban.

E torzítás arra is felhívja a figyelmet, hogy mások döntéseinek megítélésekor érdemes elnézőbbnek lennünk, hiszen az csak egy utólagos illúzió, hogy előre lehet látni a döntések következményeit. További tanulság az is, hogy mivel saját múltbeli ítéleteinkre nem emlékszünk mindig jól, ezért vigyázni kell akkor, amikor jóslásainkat emlékeinkre alapozzuk. Tartsuk észben, hogy utólag minden egyszerűnek tűnik!

Kérdések, amelyek segíthetnek önmagad fejlesztésében:
– Előfordult már, hogy így reagált környezeted egy döntésedre és annak következményére? Mi volt az az eset?
– Felismered ezt a reakciót saját magadnál?
– Ha igen, milyen helyzetben fordult már elő?

Sorozatunk további részeit itt találod.

LifeLearning – Tanulj velünk az életről hétről-hétre

 

 

Mindennapi torzításaink – 4.rész

Az 5 leggyakoribb kognitív hiba, amit mindannyian elkövetünk

4. rész: Túlzott bizonyosság saját ítéleteinkben – ,,Jobban vezetek, mint az átlag!”

önismeretAmióta napi szinten autót vezetünk, számos felmérés készül már arról, hogy miképp ítéljük meg saját vezetési tudásunkat. A legtöbb ilyen felmérés azt az érdekes eredményt hozta, hogy arra a kérdésre, miszerint az átlagnál jobb, vagy rosszabb vezetőnek tartják-e magukat, az emberek nagy része azt válaszolta, hogy ő minden bizonnyal jobban vezet, mint az átlag, és csak csekély részük gondolta úgy, hogy kissé ügyetlen sofőr. Ezt a tényt végiggondolva azonban hamar rájöhetünk arra, hogy matematikailag lehetetlen, hogy szinte mindenki átlagon felüli legyen, és itt valójában nem is ügyességről, vagy vezetői tapasztalatról van szó, hanem túlzott magabiztosságról!

A túlzott bizonyosság olyan kognitív torzítás, melyet hajlamosak vagyunk gyakran elkövetni bármikor, amikor saját döntést kell hozni. Ilyenkor ugyanis jellemző, hogy meghozott ítéleteinkben túlságosan biztosak vagyunk, főleg akkor, ha ezek az ítéletek magunka vonatkoznak (mint pl. az autóvezetés esetén). A túlzott magabiztosság (döntéseink helyességében) általános tendencia, nem függ sem az intelligenciától, sem az attitűdöktől, így akár kutató professzorok is eshetnek abba a hibába, hogy új elméletük helyességében túlontúl bizonyosak lesznek.

önismeretAz irracionális bizonyosság attól függ, hogy az adott területen mennyi információval rendelkezünk, a kapcsolat viszont nagyon meglepő! Ugyanis azok, akik nem ismerősek egy témában sokkal jobban bíznak intuitív döntéseikben, szemben azokkal, akiknek nagy tudásuk van a területen, mert őket a széleskörű ismereteik inkább elbizonytalanítják, és ezért gyakrabban kétkednek saját igazukban!

Kérdések, amelyek segíthetnek önmagad fejlesztésében:

– Mit gondolsz, miben segít minket a túlzott bizonyosság?
– Mit gondolsz, tartósan meg lehet változtatni a túlzott bizonyosságra való hajlamunkat? Ha nem miért, és ha igen, hogyan?
– Fontos megváltoztatnunk?

Sorozatunk további részeit itt találod.

LifeLearning – Tanulj velünk az életről hétről-hétre

Mindennapi torzításaink – 5.rész

Az 5 leggyakoribb kognitív hiba, amit mindannyian elkövetünk

5. rész: Szimulációs heurisztika – ,,Mi lett volna, ha…”

önismeretMr. Smith és Mr. Jones két különböző vonattal utaznának, amelyek egyszerre indulnak. A két úr együtt taxizik a pályaudvarra, ám dugóba kerülnek, és 20 perccel a menetrend szerinti indulási idő után érkeznek. Az állomáson megtudják, hogy Mr. Smith vonata pontosan indult, Mr. Jones vonata viszont késéssel mindössze 5 perce indult el.

Melyikük a bosszúsabb, Mr. Smith vagy Mr. Jones?

A legtöbb ember szerint Mr. Jones jobban bosszankodik a vonat lekésése miatt, mint Mr. Smith. De mégis miért, hogyha végül egyikőjük sem tudott időben hazajutni? A válasz a szimulációs heurisztikában keresendő, vagyis abban, hogy minél könnyebb mentálisan semmissé tenni a bajt, annál tragikusabbnak tűnik, ami történt. Mr. Smith esetében a 20 perces késés nagyon sok időnek számít, de Mr. Jones esetében könnyebben el tudjuk képzelni, hogyha a közlekedési lámpák nem esküdtek volna össze ellenük, akkor pár percet megspórolva éppen eléri még a vonatát. Az a tény, hogy ilyen kevés dolgon múlt a történet kimenetele sokkal nehezebben feldolgozható, mint egy eleve veszett ügy.

önismeretAz ehhez hasonló ,,mi lett volna ha” típusú képzelődések jelennek meg akkor is, amikor jobban felzaklat az, ha amiatt történt baj, mert valaki rosszul csinált meg valamit, mintha amiatt történt volna, mert nem csinálta meg. Például rosszabbul érezzük magunkat, ha valamit nem kellett volna kimondani, de mégis megtettük, mintha ki kellett volna mondanunk, de inkább nem tettük meg. Illetve ez a magyarázata annak is, hogy miért érzi magát kellemetlenül az ezüstérmes a bronzérmessel szemben: ő könnyebben el tudja képzelni, hogy aznap az ezüstérem helyett aranyérmet viszi haza.

Kérdések, amelyek segíthetnek önmagad fejlesztésében:

– Volt már olyan, amikor a ,,mi lett volna ha” gondolatok elrontották egy pillanat vagy akár egy időszak szépségét?
– Hogyan tudtál úrrá lenni a rossz érzéseken? Mennyi időre volt szükséged ehhez?
– Mi segített ebben a leginkább?

Sorozatunk további részeit itt találod. 

LifeLearning – Tanulj velünk az életről hétről-hétre