facebook

Három út a boldogsághoz?

kommunikációTudtad, hogy a pozitív pszichológia irányzata szerinte három különböző úton szoktuk keresni a boldogságot?

1. Az egyik, talán a leggyakoribb, az öröm keresése. Mottója: találjuk meg, hogy mi okoz nekünk örömet és azt tegyük minél többször és intenzívebben.
2. A második – gyakran spontán alakuló – stratégia, amikor olyannyira belemerülünk egy-egy tevékenységbe, hogy szinte megszűnik az idő. Eggyé válunk azzal, amit csinálunk, legyen az sport, alkotás vagy egy inspiráló beszélgetés. Ez talán a magyar származású Csíkszentmihályi Mihály által leírt Flow élményhez kapcsolódik leginkább.
3. A harmadik út pedig az, amikor olyan célunk van, amit túlmutat önmagunkon. Saját személyes világunkból kilépve ’a nagyobb egészért’, másokért, a világ jólétéért teszünk. A pozitív pszichológia instrukciója ehhez az úthoz: Találd meg az erősségeidet és ezt használd mások javára.
kommunikációA kutatások azt mutatják, hogy az életünkkel való elégedettségben a legnagyobb szerepet az utóbbi kettő játssza. Az vezethet tartós boldogsághoz, ha képesek vagyunk a flow élményre, azaz eggyé válni tevékenységeinkkel, vagy ha mások és a világ javára fordítjuk erősségeinket.
Mi a helyzet az örömökkel, élvezetekkel? Hiszen ha a világban körbenézünk, sokkal dominánsabbnak tűnik az öröm alapú boldogságkeresés, az élvezetek hajszolása. Ezek szerint ilyen sokan járnánk tévúton?
A pozitív pszichológia irányzat kutatásai szerint örömérzeteink jóval erősebbek, ha az utóbbi két stratégiát követjük és ezek mellett, egyfajta desszertként „fogyasztjuk” az öröm útjának gyümölcseit. Az öröm stratégiája: hab a tortán.
Te mit gondolsz erről?

Néhány kérdés, amely segíthet önmagad fejlesztésében:

– Te melyik stratégiát követed a három közül leggyakrabban?
– Szinte biztos, hogy mindannyiunknak van élménye mind a három féle boldogságkeresésről. Ha ezekre az élményeidre gondolsz, akkor milyen különbséget észlelsz akkor, amikor az egyes, a kettes, vagy a hármas úton szerzett tapasztalataidra gondolsz?
– Melyik utat szeretnéd erősíteni életedben?

További cikkeinket a “Tudtad?” sorozatban itt találod.

 LifeLearning – Tanulj velünk az életről hétről-hétre

 

Tudtad, hogy a boldogságot az egész testünkben, míg a haragot csak a felsőtestünkben érezzük?

önismeretBizonyára sokan ismerjük azt az érzést, amikor pillangók vannak a gyomrunkban az izgalomtól, vagy amikor ég az arcunk a szégyentől. Az, hogy az érzelmeink testi érzeteket is produkálnak a kutatók előtt már régóta nem ismeretlen tény.
Mint ahogy az sem, hogy léteznek olyan érzelmek, melyek csak bizonyos kultúrákban jelennek meg, és léteznek olyanok, melyek univerzálisak (pl. boldogság, harag, szomorúság, stb.). Egy 2013-as kutatás azonban tovább ment, és azt vizsgálta, hogy egy adott univerzális érzelem megélésekor vajon mindannyiunkban ugyanazok az univerzális testi tünetek keletkeznek-e.

A kutatásban résztvevőknek érzelem teli szavakat, történeteket, filmrészleteket, vagy arckifejezéseket mutattak, majd arra kérték őket, hogy emberi sziluetteken mutassák meg, hogy hol érezték az adott érzelem testi megjelenését.

Milyen eredmények születtek? Az egyetemes érzelmek esetében, kultúrától és nyelvtől függetlenül mindenki hasonló testi tüneteket tapasztalt, hasonló helyen az érzelem megélésekor. Az eredményekből kitűnik, hogy míg a boldogság érzése az egész testünkre kiterjed, addig a haragot a felsőtestünkben érezzük, az undort leginkább a torkunkban és a hasunkban, a büszkeséget pedig a mellkasunkban és a fejünkben.

önismeretA képen további érzelmek, megjelenési helyük és intenzitásuk figyelhető meg!
A felső sor:
düh, félelem, undor, boldogság, szomorúság, meglepetés, érzelemmentes állapot

alsó sor:
szorongás, szeretet, depresszió, megvetés, büszkeség, szégyen, irigység

Kérdések:

– Te hol érzed ezeket az érzéseket a testedben?
– Van olyan érzés a felsoroltak között, amelyet könnyen kötsz testrészekhez és van olyan, amit egyáltalán nem?
– Tapasztaltál már meg életedben olyan helyzetet, ami a kultúrák közötti különbségekre jó példa lehet? Mi volt ez?

További cikkeinket a “Tudtad?” sorozatban itt találod.

LifeLearning – Ami kimaradt az iskolából

 

Tudtad, hogy létezik az ún.inverz anorexia jelensége?

Inverz anorexia?

önismeret LifeLearningHa táplálkozási zavarokról és testképzavarokról beszélünk, leggyakrabban a nők kerülnek szóba, pedig egyes rendellenességek kifejezetten a férfiak körében gyakoriak!

Ilyen az inverz anorexia (más néven az izomdiszmorfia) is, melyet a férfiak testképzavarának szokták tekinteni. Az inverz anorexia, vagy a testedzés-függőség mindkét nem esetében jelentkezhet, de a férfiak, különösképp a testépítők körében gyakoribb jelenség.
Az izomdiszmorfiásokra jellemző, hogy a rengeteg edzés ellenére fejletlennek, satnyának látják izomzatukat, ezért a testedzést sokszor hajlamosak túlzásba vinni (akár sérüléseket is okozva maguknak), valamint folyton különböző táplálék kiegészítőket és hormontartalmú készítményeket vesznek igénybe izomzatuk növelésére.

önismeretAz inverz anorexiában szenvedő személyek kényszeresen sokat sportolnak, egész életüket a testedzésnek vetik alá, ugyanis valós félelmük az, hogy akár egyetlen edzés kihagyásával is drasztikusan csökken az izomzatuk.
További jellemző, hogy annak ellenére, hogy gyakran hatalmas izmokkal és jól kisportolt testtel rendelkeznek, mégis szégyellik testüket, és ritkán mutatkoznak ruha nélkül. A testképzavar pszichológiai hátterében valószínűleg az önértékelés zavara áll, melyet a testedzéssel igyekeznek kompenzálni.

További cikkeinket a “Tudtad?” sorozatban itt találod.

LifeLearning – Tanulj velünk az életről hétről-hétre