facebook

Tanulj velünk az életről

Mindennapi torzításaink – 1.rész

Az 5 leggyakoribb kognitív hiba, amit mindannyian elkövetünk

1. rész – Reprezentativitás heurisztikája – ,,Pedig ennek így kellene lennie!”

önismeretTversky és Kahneman pszichológus kutatók szerint a gyors és hatékony tájékozódás az életben megkövetel bizonyos egyszerűsített információfeldolgozási technikákat. Ezek többnyire segítik a gyors és kielégítően pontos ítéletalkotást, némely helyzetben azonban tévútra vezetnek. Lássuk melyek a leggyakoribb torzításaink!

Az egyetemre 4-szer annyi bölcsészhallgató jár, mint amennyien számítástechnikát tanulnak.
Péter az egyetem hallgatói közül véletlenszerűen kiválasztott diák. Intelligens, de nem kreatív. Szereti a rendet, az érthető és világos rendszereket, amelyben minden részlet a helyén van. Írásbeli munkái inkább unalmasak és mechanikusak. Szívesen verseng, egyébként pedig kerüli a társakkal való kapcsolatokat, találkozásokat. Kicsit egocentrikus, nem együtt érző, ugyanakkor fejlett morális érzékkel rendelkezik.

Mit tanul Péter? Számítástechnikát vagy bölcsészetet?

önismeretHa azt válaszoltad, hogy számítástechnikát, akkor Te is a reprezentativitási heurisztika csapdájába estél. Akkor, amikor ezt a heurisztikát alkalmazzuk, hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni az előzetes valószínűségeket, ebben az esetben azt, hogy négyszer több a bölcsész, mint az informatikus, így sokkal valószínűbb, hogy Péter is bölcsész lesz. Csakhogy a felsorolt tulajdonságok, olyannyira beleillenek az informatikusokról kialakult sztereotípiáinkba, hogy ez felülírja a racionális gondolatainkat.

Tehát hajlamosak vagyunk néha aszerint dönteni, hogy hogyan ,,kellene lennie”, ahelyett, hogy hogyan van valójában!

 Kérdések, amelyek segíthetnek önmagad fejlesztésében:

– Felismered magadban az „ennek így kellene lennie!” jelenséget?
– Milyen esetekre emlékszel, amikor ez történt?
– Milyen előnyei és hátrányai lehetnek ennek a Te életedben?

Sorozatunk további részeit itt találod.

LifeLearning – Tanulj velünk az életről hétről-hétre

 

 

 

Mindennapi torzításaink – 2.rész

Az 5 leggyakoribb kognitív hiba, amit mindannyian elkövetünk

2. rész: A hozzáférhetőség heurisztikája – ,,Akkor hiszem, ha gyakran látom!”

önismeret LifeLearningMit tippelsz, évente kb. hány utasszállító repülőgép szerencsétlenség történik a világon?

Kb. 15, 45, vagy 65?

Azok tippeltek jól, akik a 15-re fogadtak!
Kevésnek tűnik? Hiszen a TV-ben olyan gyakran hallani ilyen-olyan szerencsétlenségekről, ráadásul számtalan száll fel nap mint nap!
Az elmúlt 10 év átlaga alapján mégis kb. 15 repülőgéppel történt katasztrófa egy év alatt az egész világon. Akik elhibázták, azok se csüggedjenek, hiszen legalább megtapasztalhatták a hozzáférhetőségi heurisztika működését. Ennek a torzításnak az a hajlamunk adja az alapját, hogy a könnyen eszünkbe jutó eseményeket gyakoribbnak véljük. A legtöbben pl. aránytalanul magasnak képzelik a katasztrófák, balesetek okozta halálesetek gyakoriságát, a kevésbé szíven ütő cukorbetegség, vagy szívbetegség által okozott elhalálozással szemben, csupán azért, mert a drámai eseményekről sokkal többször számolnak be a hírekben, így könnyebben eszünkbe jutnak.

önismeretDe nem csak a katasztrófák esetén vagyunk hajlamosak a könnyebb hozzáférhetőség alapján túlbecsülni az események gyakoriságát. Így van ez bármivel, amit már korábban megtapasztaltunk, vagy ami érdekesebb, elképzelhetőbb számunkra.

Kérdések, amelyek segíthetnek önmagad fejlesztésében:

– Ha figyeled a híreket, mit gondolsz, milyen eseményeknél lehet a legerősebb a hozzáférhetőség heurisztikája?
– Ha a munkahelyedre gondolsz, ott mi az, ami torzíthatja az észlelésedet? Előfordult már, hogy egy társosztályon dolgozó kollégáddal beszélgetve egész más színben tűnt fel ugyanaz a kérdés.
– Mit gondolsz, mit tehetsz azért, hogy a hozzáférhetőség heurisztikája ne befolyásolja negatívan életedet?

Sorozatunk további részeit itt találod.

LifeLearning – Tanulj velünk az életről hétről-hétre

 

 

Mindennapi torzításaink – 3.rész

Az 5 leggyakoribb kognitív hiba, amit mindannyian elkövetünk

3. rész: Visszatekintő torzítás: ,,Már előre lehetett tudni…”

önismeretBizonyára sokan ismerik azt az érzést, amikor elújságolnak ismerősüknek egy hírt, mire ő úgy reagál, mintha meg se lepnék a történtek, és biztosít minket arról, hogy ő már az elejétől fogva sejtette, hogy mi lesz ebből… Természetesen lehetséges, hogy az ismerősünk csak nagyzolni szeretne előttünk, de gyakran megesik, hogy a visszatekintő torzítás áll a mindentudó kijelentések mögött.

A visszatekintő torzítás ugyanis az a tendencia, amikor a már megtörtént dolgokra úgy tekintünk, mintha az nem is történhetett volna másképpen. Ha megtudjuk egy esemény következményeit, azt gondoljuk, azt előre is ki lehetett volna találni, ezért a „mindig is lehetett tudni” hatásnak is nevezik. Ez történik pl. akkor, amikor értesülünk arról. hogy ismerőseink elváltak: elkezdjük sorolni az erre utaló prognosztikus jegyeket, és azt bizonygatjuk, ennek csakis így kellett történnie. Ha azonban előre kellett volna jelezni, hogy mi fog történni a kapcsolatukkal, egyáltalán nem lettünk volna ilyen biztosak az adott esemény bekövetkezésében.

önismeretA múltban átélt bizonytalanságot tehát elfelejtjük, így a torzítás csak erősödik az idő előrehaladtával, hiszen egyre inkább elhalványul annak az emléke, hogyan is gondolkodtunk eredetileg a témával kapcsolatban.

E torzítás arra is felhívja a figyelmet, hogy mások döntéseinek megítélésekor érdemes elnézőbbnek lennünk, hiszen az csak egy utólagos illúzió, hogy előre lehet látni a döntések következményeit. További tanulság az is, hogy mivel saját múltbeli ítéleteinkre nem emlékszünk mindig jól, ezért vigyázni kell akkor, amikor jóslásainkat emlékeinkre alapozzuk. Tartsuk észben, hogy utólag minden egyszerűnek tűnik!

Kérdések, amelyek segíthetnek önmagad fejlesztésében:
– Előfordult már, hogy így reagált környezeted egy döntésedre és annak következményére? Mi volt az az eset?
– Felismered ezt a reakciót saját magadnál?
– Ha igen, milyen helyzetben fordult már elő?

Sorozatunk további részeit itt találod.

LifeLearning – Tanulj velünk az életről hétről-hétre

 

 

Mindennapi torzításaink – 4.rész

Az 5 leggyakoribb kognitív hiba, amit mindannyian elkövetünk

4. rész: Túlzott bizonyosság saját ítéleteinkben – ,,Jobban vezetek, mint az átlag!”

önismeretAmióta napi szinten autót vezetünk, számos felmérés készül már arról, hogy miképp ítéljük meg saját vezetési tudásunkat. A legtöbb ilyen felmérés azt az érdekes eredményt hozta, hogy arra a kérdésre, miszerint az átlagnál jobb, vagy rosszabb vezetőnek tartják-e magukat, az emberek nagy része azt válaszolta, hogy ő minden bizonnyal jobban vezet, mint az átlag, és csak csekély részük gondolta úgy, hogy kissé ügyetlen sofőr. Ezt a tényt végiggondolva azonban hamar rájöhetünk arra, hogy matematikailag lehetetlen, hogy szinte mindenki átlagon felüli legyen, és itt valójában nem is ügyességről, vagy vezetői tapasztalatról van szó, hanem túlzott magabiztosságról!

A túlzott bizonyosság olyan kognitív torzítás, melyet hajlamosak vagyunk gyakran elkövetni bármikor, amikor saját döntést kell hozni. Ilyenkor ugyanis jellemző, hogy meghozott ítéleteinkben túlságosan biztosak vagyunk, főleg akkor, ha ezek az ítéletek magunka vonatkoznak (mint pl. az autóvezetés esetén). A túlzott magabiztosság (döntéseink helyességében) általános tendencia, nem függ sem az intelligenciától, sem az attitűdöktől, így akár kutató professzorok is eshetnek abba a hibába, hogy új elméletük helyességében túlontúl bizonyosak lesznek.

önismeretAz irracionális bizonyosság attól függ, hogy az adott területen mennyi információval rendelkezünk, a kapcsolat viszont nagyon meglepő! Ugyanis azok, akik nem ismerősek egy témában sokkal jobban bíznak intuitív döntéseikben, szemben azokkal, akiknek nagy tudásuk van a területen, mert őket a széleskörű ismereteik inkább elbizonytalanítják, és ezért gyakrabban kétkednek saját igazukban!

Kérdések, amelyek segíthetnek önmagad fejlesztésében:

– Mit gondolsz, miben segít minket a túlzott bizonyosság?
– Mit gondolsz, tartósan meg lehet változtatni a túlzott bizonyosságra való hajlamunkat? Ha nem miért, és ha igen, hogyan?
– Fontos megváltoztatnunk?

Sorozatunk további részeit itt találod.

LifeLearning – Tanulj velünk az életről hétről-hétre

Mindennapi torzításaink – 5.rész

Az 5 leggyakoribb kognitív hiba, amit mindannyian elkövetünk

5. rész: Szimulációs heurisztika – ,,Mi lett volna, ha…”

önismeretMr. Smith és Mr. Jones két különböző vonattal utaznának, amelyek egyszerre indulnak. A két úr együtt taxizik a pályaudvarra, ám dugóba kerülnek, és 20 perccel a menetrend szerinti indulási idő után érkeznek. Az állomáson megtudják, hogy Mr. Smith vonata pontosan indult, Mr. Jones vonata viszont késéssel mindössze 5 perce indult el.

Melyikük a bosszúsabb, Mr. Smith vagy Mr. Jones?

A legtöbb ember szerint Mr. Jones jobban bosszankodik a vonat lekésése miatt, mint Mr. Smith. De mégis miért, hogyha végül egyikőjük sem tudott időben hazajutni? A válasz a szimulációs heurisztikában keresendő, vagyis abban, hogy minél könnyebb mentálisan semmissé tenni a bajt, annál tragikusabbnak tűnik, ami történt. Mr. Smith esetében a 20 perces késés nagyon sok időnek számít, de Mr. Jones esetében könnyebben el tudjuk képzelni, hogyha a közlekedési lámpák nem esküdtek volna össze ellenük, akkor pár percet megspórolva éppen eléri még a vonatát. Az a tény, hogy ilyen kevés dolgon múlt a történet kimenetele sokkal nehezebben feldolgozható, mint egy eleve veszett ügy.

önismeretAz ehhez hasonló ,,mi lett volna ha” típusú képzelődések jelennek meg akkor is, amikor jobban felzaklat az, ha amiatt történt baj, mert valaki rosszul csinált meg valamit, mintha amiatt történt volna, mert nem csinálta meg. Például rosszabbul érezzük magunkat, ha valamit nem kellett volna kimondani, de mégis megtettük, mintha ki kellett volna mondanunk, de inkább nem tettük meg. Illetve ez a magyarázata annak is, hogy miért érzi magát kellemetlenül az ezüstérmes a bronzérmessel szemben: ő könnyebben el tudja képzelni, hogy aznap az ezüstérem helyett aranyérmet viszi haza.

Kérdések, amelyek segíthetnek önmagad fejlesztésében:

– Volt már olyan, amikor a ,,mi lett volna ha” gondolatok elrontották egy pillanat vagy akár egy időszak szépségét?
– Hogyan tudtál úrrá lenni a rossz érzéseken? Mennyi időre volt szükséged ehhez?
– Mi segített ebben a leginkább?

Sorozatunk további részeit itt találod. 

LifeLearning – Tanulj velünk az életről hétről-hétre

A tartós változás 5 szakasza – bevezetés

kommunikációMiért olyan nehéz megszabadulni rossz szokásainktól?
Legyen szó dohányzásról, súlyfeleslegről, munkamániáról, vagy érzelmi hullámvasútról, a változást elérni nem egyszerű dolog.
De vajon miért fulladnak kudarcba az életünk megváltoztatására tett kísérleteink, és hogyan lehet valódi, tartós változást elérni?

Prochaska, Norcross, és DiClemente ‘Valódi újrakezdés’ című könyvükben több ezer ember olyan ember történetét elemezték, akik képesek voltak saját erejükből véglegesen megváltoztatni életüket, és arra jutottak, hogy a dolog nem elsősorban az akaraterőn vagy a szerencsén múlik, hanem egy folyamatról van szó, amelynek jól elkülöníthető szakaszai vannak, és az adott szakaszban hasznosnak bizonyuló eszközök alkalmazásával ugrásszerűen megnövelhető a siker esélye.

A tartós változás 5 szakaszáról szóló sorozatunkban bemutatjuk a változás 5 lépését és hogy milyen egyedi kihívásokkal kell szembenéznünk a különböző szakaszokban!

A sorozat további cikkeit itt találod.

LifeLearning – Ami kimaradt az iskolából

 

A tartós változás 5 szakasza – 1.rész

1.rész – A fontolgatás előtti szakasz

kommunikációA fontolgatás előtti szakasz lényege, hogy az illető a fennálló szokásain, szenvedélyein egyáltalán nem szeretne változtatni.
Ez több okból kifolyólag is megtörténhet:
– Lehetséges, hogy még nincs tudatában problémái meglétével. Ilyen esetben gyakran előfordul, hogy a család, a barátok, a munkaadó, vagy az orvos szembesíti a személyt a rossz szokásaival, és figyelmezteti őt annak veszélyeire.
– Az is megeshet, hogy az illető nem észleli a változás szükségességét. Ilyen pl. az a túlsúlyos személy, aki nincs tisztában az elhízás egészségkárósító veszélyeivel.
– Végül pedig, sokan annak ellenére, hogy felismerték, érdemes lenne változtatniuk szokásaikon, mégsem terveznek változást a közeljövőben, mert pl. a veszélyek kockázatát saját magukra nézve alulbecsülik.
Azok, akik ebben a szakaszban vannak, általában tagadják, hogy bármilyen problémájuk is lenne, mások aggodalmát bagatellizálják, elutasítják a segítséget, vagy erőszakosan, haragosan reagálnak mások reakcióira. kommunikációAmennyiben az elhárító mechanizmusok túlságosan is jól sikerülnek, a környezetből nem érkezik nagyobb fokú beavatkozás, vagy a személyt nem éri olyan különleges hatás, ami jobban motiválná a változásra, akkor ez az időszak akár egész életen keresztül fennmaradhat.

Kérdések:

 – Ha saját életedre gondolsz, előfordulhat, hogy egy fontos területen ebben a szakaszban vagy?
– Emlékszel olyan időszakra életedben, amire utólag úgy gondoltál vissza: „de jó is lett volna már akkor változtatni…”?

Sorozatunk további részeit itt találod.

LifeLearning – Tanulj velünk az életről hétről-hétre

 

A tartós változás 5 szakasza – 2.rész

2.rész – A fontolgatás szakasza

kommunikációAz a személy, aki a fontolgatás szakaszába érkezett, már felismeri a problémát, és komolyan gondolkodik annak megoldásán, de még nem tesz aktív lépéseket a cél érdekében.
Igyekszik információt gyűjteni, pro és kontra érveket keresni a változás mellett és ellen, azonban a szakasz jellemzője, hogy ezen érvek még általában egyensúlyban vannak, ezért az illető akár sokáig is megragadhat a változás ezen fázisában.
A fontolgatás és töprengés fázisában lévő személyre több csapda is vár ebben a szakaszban:
– Az abszolút bizonyosság keresésére: olyan egyértelmű, és megdönthetetlen bizonyítékokat akarnak szerezni, melyek után biztosak lehetnek döntéseikben.
– A mágikus pillanatra való várakozás: jellemző, hogy a döntés meghozatalát, vagy a konkrét lépések megtételét valamilyen ,,mágikus” pillanathoz, jelhez, vagy történéshez kötik, mellyel egyszerre legitimmé tehetnék a változás szükségességét.
– A vágyteljesítő gondolkodás: a valóság tényeit a számukra legkedvezőbb módon interpretálják, még akkor is, ha ez távol áll a valóságtól. Pl. ,,Ha cigizek, akkor utána nem vagyok olyan stresszes. kommunikációEbből az következik, hogy a cigi jó dolog.”
– A túl korai cselekvés: sokan beleesnek abba a hibába, hogy gyors elhatározásból lépéseket tesznek a változás felé, ez viszont a leggyakrabban rosszul sül el, hiszen kellő felkészülés nélkül cselekedtek. A kudarc viszont egy újabb ellenérv lehet a változással szembeni érvek listáján.

 Kérdések:

– Emlékszel olyan esetre, amikor elhatároztál valamit és sikeresen végig is vitted a folyamatot?
– Mik játszották a legfontosabb szerepet a sikeredben?
– Akkor mi kellett ahhoz, hogy kitarts elhatározásod mellett?

Sorozatunk további részeit itt találod.

LifeLearning – Ami kimaradt az iskolából

 

A tartós változás 5 szakasza – 3.rész

3.rész – A felkészülés szakasza

kommunikációAzok, akik a felkészülés szakaszába értek már eldöntötték, hogy változtatni fognak életükön, viszonylag hamar, akár már a következő hónapban hajlandó lépéseket tenni ezért.
Ez a szándék viselkedési jegyekkel is együtt jár: tudják, hogy mit fognak tenni, és mire van szükségük ehhez, keresik a számukra legmegfelelőbb cselekvési lehetőségeket, sőt apróbb változásokat végre is hajtanak, de ezek még nem elegendőek a sikeres változáshoz.
A felkészülési szakaszban lévők folyamatosan átértékelik az önmagukhoz és a problémához való viszonyukat. A változás melletti elköteleződést nagyban segítik a következő lépések:
– A változást prioritássá teszik: eldöntik, hogy egy ideig el lesz a fő cél az életükben.
– Meghatározzák a változás idői kereteit, és cselekvési tervet dolgoznak ki: a sikertelen próbálkozásokból tanulva, érdemes előre megtervezni a lépésinket, ez kapaszkodót nyújthat út közben.
kommunikáció– A változás szándékának ismertté tétele a társas környezetben: azok, akik bejelentik terveiket családjuknak, barátaiknak, ezzel egyszersmind jobban el is köteleződnek mellette, hiszen a nyilvános kudarctól jobb óvakodni. Ráadásul a család, barátok bizonyára örömmel fogadják a változtatási szándékot, és a részükről érkező támogatás nagy segítséget jelenthet a következő időszakban.
– Változtatások a társas és fizikai környezetben: a felkészülési szakaszban lévő személy már felismerte, hogy az eddigi kudarcaira hatással lehetett a környezete is, ezért annak érdekében, hogy tartós sikert érjen el, bizonyos tényezőket meg kell változtatnia. Pl. a szerfüggőségről való leszokást megkönnyíti, ha az illető kiszakad abból a társas közegből, ahol a szerfogyasztást, mint szokás felvette.

 Kérdések:
– Ha van olyan terület az életedben, amin változtatni szeretnél, hányadik prioritásként szerepel most életedben?
– Mikorra szeretnéd végrehajtani ezt a változást?
– Milyen lépések szükségesek ehhez?
– Célod kimondása másoknak erősítheti elköteleződésedet. Kinek fogod elmondani változtatási szándékodat?

Sorozatunk további részeit itt találod. 

LifeLearning – Tanulj velünk az életről hétről-hétre

 

A tartós változás 5 szakasza – 4.rész

4.rész – A cselekvés időszaka

kommunikációA cselekvés időszaka a leglátványosabb a változás szakaszai közül. Ebben az időszakban az illető elkezdte megvalósítani az előzőleg eltervezett cselekvési tervet, vagyis már sikeresen módosította viselkedését, élményeit, és akár a környezetét is a probléma megoldásának érdekében.
A szakaszok közül ez jár a legtöbb szociális megerősítővel, hiszen a változást sokan üdvözlik, és ez bátorítja a személyt az új szokások fenntartására. Ehhez szükséges azonban a legtöbb elkötelezettség is, melyet a következő módokon lehet fenntartani:
– A kontroll megtartása: érdemes a nagy cél helyett a kisebb, mindennapi tevékenységekre koncentrálni, így ugyanis könnyebb a szabályokat betartani, és megtartani a kontrollt a kezünkben.
kommunikáció– Fókuszban a jutalom: az új, helyes viselkedés megtartása érdekében ne felejtsük el jutalmazni magunkat, illetve észrevenni azokat a jutalmakat, amiket társas környezetünktől kapunk.
– Helyettesítő tevékenységek gyakorlása: könnyebben tudunk megszabadulni rossz szokásainktól, ha a problémás viselkedést helyettesítésére egészséges válaszokat találunk. Pl. relaxáció stressz ellen, átkeretezés a rossz gondolatok ellen, stb.
– Segítő társas kapcsolatok keresése: a cselekvés időszakában kritikus szereppel bírnak a családi vagy baráti kapcsolatok, ahonnan rengeteg erőt, és bátorítást szerezhetünk.

 Kérdések:

– Melyek a legfőbb akadályok, amelyeket le kell győznöd a változás útján?
– Számodra mik lehetnek azok a jutalmak, amelyek segítenek Téged a változtatásban?
– Milyen helyettesítő tevékenységek segíthetnek Téged a változás nehézségeinek legyőzésében?

A sorozat további részeit itt találod.

LifeLearning – Ami kimaradt az iskolából